A konkrét ügyre talán nem is nagyon érdemes sok szót vesztegetni, mert nem ez a lényeg. Az UTE nagyon fiatal játékosokkal jelent meg az U15-ös fordulón (volt közöttük 8 éves is…) vallva, a serdülők között nincs alsó korhatár. A Ferencváros ezt kifogásolta, a balesetveszélyre hivatkozva kérte a játékvezetőt, ne engedje pályára a piciket. Arra, hogy a korosztályos bajnokságokban is játszanak nagyon fiatalok, az U17-ből is tudunk példát mondani – itt persze a jó, ismert játékosoknak van „peche”: az 1994-es Pádár Blanka tavasszal rendszeresen játszott a Feminában.

Amikor a női futball kapcsán az életkori szabályokat említjük, ezúttal kizárólag az alsó korhatárokkal foglalkozunk. A felső korhatár, illetve a túlkorosok száma világosan le van írva a versenykiírásokban (U17, U15), azt nem lehet félreérteni.

Ha az alsó korhatárt nézzük, a felnőtt bajnokságok esetében egyszerű a kép: az játszhat a női NB I-ben és NB II-ben, aki már megünnepelte 15. születésnapját. A korosztályos bajnokságok alsó korhatára ennél bonyolultabb.

Az U17-es és U15-ös bajnokságok versenykiírásaiban nem szerepel alsó korhatár. Tovább kell hát lépnünk a különösből az általános felé, megnézni mit mond az MLSZ minden bajnokságra kötelező Versenyszabályzata.

A Versenyszabályzat 10. §-a ismerteti a játékjogosultság általános eseteit. A (2) bekezdésben, a korcsoportokról szóló részben találjuk azt a mondatot, amely szerint: „U18 és annál alacsonyabb korosztályú csapatokban fiatalabb korosztályú labdarúgó a meghatározott korosztálynál legfeljebb 3 évvel fiatalabb vehet részt”

Ez a gyakorlatra, a női futballra átültetve tehát azt jelenti:

2. Az U15-ös (keresztpályás) bajnokságban 1993. január 1-e után született lányok játszhatnak, de az adott játéknapra nevezhető, azon szerepeltethető három, 1992-ben született túlkoros is. Az U15-ös bajnokság alsó korhatára: játszhatnak az 1996-osok, azaz az 1997. január 1-én, vagy az után születettek nem léphetnek pályára a 2007-2008-as bajnokságban.

Két fontos további megjegyzés: a) A felnőtt bajnokságok alsó korhatárát napra, az érintett játékos születésnapjához igazodva határozza meg a szabály. A felső korhatárok, valamint a korosztályos bajnokságok alsó korhatárának megállapításakor a bajnoki szezont egységben kell kezelni, az életkorok a nemzetközi szövetség által is használt korosztály-besorolás alapján számítanak. b) A nemzetközi szövetségek (FIFA, UEFA) és az MLSZ a korosztályos megállapításánál a bajnokság befejezésének évében betöltött életkort veszi figyelembe. Azaz: ebben a szezonban „U17-es”, aki 2008-ban betölti (mindegy, hogy január 1-én, december 31-én, vagy közte bármely napon) 17. életévét.

A fentieket nem egy konkrét ügyben állást foglalva írtuk. Fontosnak tartjuk ugyanakkor a szabályok egységes értelmezését, mert minden, a játékjogosultságból eredő vitának – legyen bárkinek is igaza – a játszani szereplő, a játékra felkészült gyerek issza meg a levét. Ezt pedig egyikünk sem akarhatja.