Azt hiszem, nem okozok senkinek nagy meglepetést azzal, ha azt mondom ezen a mérkőzésen nem feltétlenül a győzelmet tűztük ki célul. Sokkal inkább az volt a kérdés, hogy képesek leszünk-e felülemelkedni az előző 12 gólos vereségen, sikerült-e magunkban lezárni, és képesek leszünk-e megbeszélt, gyakorolt mérkőzés szituációkat fegyelmezetten megoldani, küzdeni, hajtani, bátran játszani, és így elfogadható eredményt elérni, vagy él bennünk még az előző mérkőzés „emléke” és szétesünk. Szerencsére az előbbi történt.

A Femina játékára számítottunk, készültünk is rá, de sokat még tanulnunk, ahhoz, hogy igazán játékban ott tudjunk lenni velük egy súlycsoportban. Természetesen sokkal többet birtokolták  a labdát, gyorsabbak voltak, erőszakosabbak voltak, uralták a játékot végig  a mértkőzésen, ráadásul az első félidőben talán túlságosan is tiszteltük őket, mert szinte 2 méteres távolságokból próbáltuk őket tartani, ami azért valljuk meg egy ilyen csapat ellen nem túl hatásos fegyver. Az előző mérkőzéshez képest viszont sokkal összeszedettebben játszottunk, és ennek az lett az eredménye, hogy  igazi akciógól nagyon sokáig nem született, az első gólt a 15. percben Jakab Réka szerezte, szögletből betekert labdát bólintott a hálóba. Küzdöttünk, hajtottunk, ahogy egy ilyen mérkőzéshez illik, és volt pár jó védők mögé betett labdánk, amelyből  indultunk, de igazi helyzetig nem jutottunk el.  A 24. perc környékén aztán újabb szöglethez jutott a Femina és a 16-oson belül pattogó labdát Sümegi Éva lőtte a kapuba. Nem sokkal később Smuczer Angéla egyéni akcióját megakadályozni akaró Kovács Zsani érkezett rossz ütemben, és mivel a 16-oson belül történt az eset, a játékvezető büntetőt ítélt, melyet Pádár Anita értékesített, 0-3. Aztán a szünet előtt a hátvédeink igencsak lemaradtak a Feminás támadókról, és egy szép akció során ismét Sümegi Éva volt eredményes, 0-4.

A második félidőben is fölényben játszott a vendégcsapat, de hol Majnik Vivi, hol valamelyik védekező játékosunk ért oda az utolsó pillanatban, vagy az ellenfél játékosai céloztak kicsit gyengébben, a lényeg az, hogy nem kaptunk gólt. Ami azért is nagydolog, mert a Femina ellen általában jellemző a csapatokra az utolsó 15-20 percben az elfáradás, szétesés, ilyenkor szokták ezt kihasználni és jól megszórni az ellenfeleiket. A mai nap ez nem sikerült, mert a második félidőben volt végre igazi tartása a csapatnak, és mégha hallottunk olyat, hogy a Feminás játékosoknak nem volt kedvük futballozni, ez minket nem érint, ez legyen az ő bajuk, nagy fegyvertény, hogy nem sikerült gólt szerezniük. Ez a nap a „Kovácsok” napja volt, hisz a csapatból Kovács Zsani és Kovács Szilvi játszott kiemelkedően, de az egész csapat dicsérhető a küzdeni tudásáért, és akarásáért.

Remélem mindenki levonja a saját maga által vélt következtetéseket a mérkőzésből, és mindenki észreveszi, hogy talán ha néhányan picit több áldozatott tudnának hozni a csapatért, és kicsit jobban koncentrálnának a futballra, akkor jobban tudnánk előre haladni. Remélem ez a mérkőzés kicsit rásegít erre, ad némi motivációt. Most 3 hét szünet következik, rendezzük a sorokat, és készülünk a továbbiakra, elsősorban a Ferencváros elleni mérkőzésre. 

Olimpia NFK-Nagytétény – Femina 0-4 (0-4)

Nagytétény, 50 néző. Vezette: Kerékgyártó Zsolt (Molnár Péter, Simon Ákos). Gólszerző: Sümegi Éva (24.,44.), Jakab Réka (15.), Pádár Anita (30.)

Olimpia NFK-Nagytétény: Majnik Vivien – Ferbert Annamária, Kovács Zsanett, Gleich Barbara, Dudás Adrienn – Damak Zsuzsanna, Gáspár Éva – Nagy Barbara (Surányi Erika, 80.), Németh Beáta (Halász Réka, 46.), Kovács Szilvia – Staar Gabriella. Edző: Korcsogh Orsi.

Femina: Kövesi Gabriella – Kanta Krisztina (Szekér Anita, 46.), Gáspár Cecília , Szeitl Szilvia, Pincze Gabriella – Smuczer Angéla, Benkő Mónika, Pádár Anita, Krisztin Sára – Jakab Réka, Sümegi Éva Edző: Kiss László.