A szikár, megfellebbezhetetlen eredmény mellett is több olvasata van a meccsnek. Az egyik, a ridegebb szerint a Viktória sokkal jobb csapat mint az Olimpia, amelyben a közelmúlt és a közeljövő erősítéseivel még a kispadon is felnőtt, illetve korosztályos válogatott játékosok ülnek. Az új kék mezükben játszó hazaiak ellen az Olimpia helyzetig sem jutott – ha csak annak nem tekintünk a női futballban mindig veszélyes két középtávoli szabadrúgást. Az első félidőben még viszonylag kiegyenlített játék folyt a mezőnyben, a szombathelyiek nem tudtak helyzeteket kialakítani, aminek oka volt az is, hogy a vendégek ebben a játékrészben még jól, sőt nagyon jól hajtották végre az erre a meccsre kitalált taktikát. A második félidőben azután fokozatosan egyoldalúvá vált a mérkőzés és a hajrára szétesett az újonc játéka. Az utolsó öt percben a Viktória már számolatlanul rúgta a gólokat…

Mégis, van egy másik olvasata a meccsnek, amely számunkra sokkal kedvezőbb, de természetesen nem kérdőjelezi meg, hogy a Viktória – Olimpia összevetésben ki az úr a háznál. A megfázás, az influenza szinte minden csapat számára gondot jelent ezekben a napokban – a Viktóriának is -, nekünk azonban sikerült alaposan belecsapni a lecsóba. Nem feledve, hogy mindig az a legjobb tizenegy, amelyet pályára tudunk küldeni, Barsi Adri egyetemi órái miatt nem tarthatott velünk, Gáspár Évi továbbra is sérült, Staar Gabi szervezetében a héten valamiféle ismeretlen eredetű gyulladást diagnosztizáltak az orvosok, Ferbert Annamáriát ledöntötte a lábáról a vírus, mint ahogy Váradi Ági combproblémájára sem találják a tudósok az egzakt választ. Aztán a meccsen még három kényszerű csere – Gleich Barbi a lázból kijőve vállalta a játékot, 22 percig bírta, Váradi Gigi combja a 2. félidő közepén bemondta az unalmast, majd egy összecsapásnál „elszállt” Nagy Barbi bokája is – súlyosbította helyzetünket: amikor a többhetes kényszerpihenő után visszatért Schuh Edina térde felmondta a szolgálatot, már cserélni sem tudtunk, a meccset emberhátrányban fejeztük be.

Ennek ellenére, sok mindenért lehetett dicsérni a csapatot. Várkonyi Orsi okos emelésével bő negyedóra után vezetést szerzett a Viktória, de csapatunk jól tartotta magát, és másfél perc hiányzott ahhoz, hogy „megússzuk” egy góllal a félidőt. A fordulás után, különösen a többet visszamozgó Papp Dóri beállításával veszélyesebb lett az ellenfél, de a 80. percig 3-0-ra, majd a 85. percben még mindig „csak” 4-0-ra vezetett a Viktória: két gólt kaptunk abból, hogy a Ferbert Dzsoni helyén, egyébként sokáig jól játszó Dudás Adri elfáradt, rosszul helyezkedett, kívülről próbálta fogni Tóth Gabit – nem ment.

Az utolsó öt perchez érve azután elkövettünk egy buta hibát: az utolsó emberként védekező Schuh Edina nem jelezte, hogy megsérült, lépni is alig bír. Amikor az előtte helyezkedő Nagy Timi a kapu felé indult, Edi még kocogni sem tudott – ez volt az ötödik. Utána, sajnos meg is zavarodtak a lányok, és hiába lépett vissza Damak Zsuzsi középre, lyuk maradt a védekezésben – futószalagon jött még két gól. Így lett 7-0.

Ha a játékvezető a 85. percben valamilyen csoda folytán lefújja a meccset, vereséggel, de emelt fővel jöhetünk haza. Így, nehéz nem látni, hogy a legutóbbi három meccsnek – az MTK, az UTE és a Viktória elleni találkozónak – közös vonása, hogy a koncentráció, az erő nem tart ki 90 percig. Nagy kár.

Nagy kár, mert a méretes zakó ellenére ezúttal is akadtak jó egyéni teljesítmények. A 7-0 mellett talán furcsa, de Majnik Vivi szinte hibátlanul védett, a csapat egyik legjobbja volt, mint ahogy dicsérendő a középpálya jobboldalán kezdő, majd Barbi cseréje után a meccs ¾ részében belső védőt játszó Török Szimi is. Mellettük két olyan játékost kell kiemelni, aki szinte minden meccsen a legjobbak között van: Kovács Zsanit és a Dzsoni távollétében kapitánnyá előlépett Damak Zsuzsit.

Orsi mérkőzés utáni nyilatkozata („Nyolcvanöt percig jól tartottuk magunkat. A Viktória sokkal jobb csapat, mint a miénk, és a különbséget csak növelte, hogy a sérülések, betegségek miatt sok volt a hiányzónk”) nem csak összefoglalja a meccset, de reményt ad egy szorosabb „visszavágóra is.

Viktória FC-Szombathely – Olimpia NFK-Nagytétény 7-0 (2-0)

Szombathely-Újperint, 50 néző. Vezette: Vörös Attila (Tóth Róbert, Bazsó Ferenc). Gólszerző: Tóth G. (56., 89.), Nagy T. (85., 87.), Várkonyi O. (17.), Fenyvesi J. (44.), Szórádi N. (80.)

Viktória FC-Szombathely: Papp Eszter (Szvorda Melinda, 46.) – Kovács Eszter, Borbély Otília (Tóth Enikő, 46.), Tálosi Szabina, Szórádi Nikolett – Horváth Nóra – Szuh Erika (Papp Dóra Izabella, 46.), Rácz Zsófia, Várkonyi Orsolya (Nagy Tímea, 80.), Tóth Gabriella – Fenyvesi Judit. Edző: Markó Edina.

Olimpia NFK-Nagytétény: Majnik Viven – Dudás Adrienn, Schuh Edina, Gleich Barbara (Halász Réka, 22.), Kovács Zsanett – Damak Zsuzsanna, Németh Beáta – Török Szimonetta, Nagy Barbara (Surányi Erika, 71.), Váradi Ágnes (Kovács Szilvia, 61.) – Váradi Szandra. Edző: Korcsogh Orsi.

A forduló további eredményei:

Győri ETO FC – Újpesti TE 3-1; 1. FCFemina – MTK Hungária 4-2; Ferencváros – Pécsi VSK 5-1.