Ha az egész ügyet nem is akarjuk az elejétől ismételni, a csomópontokra talán nem árt emlékeztetni.
Az Olimpia Női Futballklub elnökeként, 2007. április 18-án kelt levelemben azzal a kérelemmel fordultam a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökségéhez, hogy tegye lehetővé a fiúcsapatokba leigazolt, 12-15 éves lányok szerepeltetését korosztályos női csapatokban.
Kérelmünk indoka az volt, bár nem vitás, hogy a női labdarúgásban azok a lányok fejlődnek a legintenzívebben, illetve válnak a legképzettebb játékosokká, akik kicsi koruk óta fiúcsapatokban szerepelnek, tizenkét éves koruk körül azonban elérkezik az az időpont, amikor már élettani különbségeik miatt fokozatosan úgy is kiszorulnak korábbi csapataikból – egyre kevesebb játéklehetőséghez jutnak –, hogy az általános szabályozás megengedi a két év „visszajátszást” fiatalabb fiúcsapatba. A lányok, ha folytatni kívánják labdarúgó pályafutásukat, a női klubok korosztályos csapataihoz igazolnak, ahol viszont – általában – jelentősen kisebb az edzésszám, a terhelés, mint amit korábban megszoktak. Kirívóan igaz ez a mérkőzésszámra, hiszen amíg korábban szinte minden hétvégén bajnoki mérkőzést játszottak, a női U15-ös korosztályban félévente négy mini-torna kerül megrendezésre.
Erre tekintettel kezdeményeztük, hogy a 12-15 év közötti leány játékosok szerepeltetésének lehetősége kerüljön bele a Magyar Labdarúgó-szövetség Nyilvántartási, Igazolási- és Átigazolási Szabályzatába, annak 15. §-ba.

A NYIÁSZ 15§-a az utánpótláskorú (fiú) labdarúgók kettős versenyengedélyéről rendelkezik. Olyan helyzetet modellez, amelyben két sportszervezet áll egymással szerződéses viszonyban, nincs tehát szó egyes játékosokra érvényes egyedi engedélyről.

A fiú csapatokhoz leigazolt lányok esetében viszont éppen erre az élethelyzetre kell megoldást találni.

Javasoltuk, hogy a NYIÁSZ 15§-ba, önálló bekezdésként – logikailag 6. bekezdésként – kerüljön be az alábbi szöveg:

(6) A női versenyrendszerben szereplő sportszervezet megállapodást köthet az NB-s vagy a területi LSZ férfi bajnokságban szereplő sportszervezettel arra, hogy a férfi bajnokságban szereplő sportszervezethez leigazolt, 12-15 éves életkorú leány labdarúgó kettős versenyengedéllyel, a szerződött sportszervezet korosztályos női labdarúgó-csapatában is szerepelhet. Ha a megállapodást a két sportszervezet, az utánpótlás bajnokság kezdete előtt írásban megkötötte, és azt az MLSZ Versenybizottsága jóváhagyta, a férfi (fiú) bajnokságban szereplő sportszervezet 12-15 éves, leány labdarúgója saját sportszervezete nevén szerepelhet az adott bajnoki évben a női versenyrendszerben indult csapatban.

Úgy gondoltuk, ez a megfogalmazás – azon a szöveghelyen, amely amúgy is az utánpótláskorú játékosok kettős versenyengedélyéről szól – jól szolgálná a női labdarúgás, de különösen az előbb-utóbb mindenképpen a szakágba kerülő, tehetséges játékosok ügyét.

A Magyar Labdarúgó-szövetségtől – Füzesi Zsolt Főtitkár Úrtól – augusztus 15-i dátummal érkezett meg a válasz, amely felettébb meglepő indokkal utasítja el a kérelmet.

Íme a levél szövege:

Tisztelt Dr. Dénes András Úr!

Köszönettel megkaptam 2007. augusztus 2-án írt levelét, melyben kéri, hogy szövetségünk tegye lehetővé a fiú csapatokba leigazolt 11-15 éves lányok szerepeltetését korosztályos női csapatokban.

Tájékoztatom, hogy ez a Magyar Labdarúgó Szövetség jelenleg hatályos szabályzatai alapján nem megoldható, ugyanis fiúk és lányok egy csapatban való szerepeltetése csak 11 éves korig engedélyezett. Ezáltal nem lehet olyan leány labdarúgó, aki 12-15 év közötti fiú csapatban szerepelne. Ebből eredően nincs értelme a kettős játékengedélyt lehetővé tenni.

Tisztelettel:

Füzesi Zsolt

Főtitkár

Meglepő, ha nem is mulatságos. Nem szeretnénk arra hivatkozni, hány tizenegy évesnél idősebb lány játszott a legutóbbi szezonban a fiúk között – és hány fog ebben, az új szezonban is. Inkább csak kérdezünk.

Annak a 12 éves, mondjuk 6. osztályba járó kislánynak, akinek a lakóhelyétől több mint száz kilométerre van a legközelebbi női csapat, vajon hol kéne edzenie, játszania? És akkor még nem is beszéltünk az edzésszámról, a megszokott terhelés radikális csökkenéséről. Felejtsék el azt is, hogy valaha futballoztak?

A problémát még érdekesebbé teszi, hogy a megyei labdarúgó-szövetségek (és a BLSZ) ettől teljesen eltérően szabályozzák a lányok szerepeltetését a fiúk között: engedik, kiadják a versenyengedélyeket. A területi szövetségek által szervezett bajnokságokban (Budapest, Hajdú-Bihar, stb.) játszhatnak lányok – igaz, van, ahol nem.

Keressük továbbra is a probléma megoldásának technikai, szabályzási lehetőségét, van is új ötletünk – de jó volna tudni, a fiúk között játszó lányok ügyét csak mi látjuk problémának, vagy a többi csapat is segít „harcolni” értük?